Néhány perce még mások blogját olvasgattam, legalábbis próbáltam. Nem, nem azért hagytam abba, mert unalmasnak találtam a leírtakat, erről szó sincs, érdekel, hogy mi van mi lesz és mi volt az emberekkel, egyszóval, hogy mi történik velük. Hiszen ezért vagyunk itt, nemde? Csakhogy az általam megnézett blogoknak körülbelül a 70%-a üres volt vagy pedig teljesen elhagyatott. Miért van ez?
Valaki nagy gonddal és odaadással vezeti a blogját, hiszen így ki tudja írni magából az érzéseit, és szinte fellélegzik. Talán páran el is olvassák ezeket a gondolatokat, talán páran hagynak maguk után egy-egy megjegyzést, véleményt. Néhányan csak csendben érdeklődnek, de legalább foglalkoztatja őket az, amit egy másik ember lát a saját szemén keresztül. Azonban aki csak létrehozza a blogját, majd úgy hagyja érintetlenül az miért teszi? Nincs ideje? Meggondolta magát? Nem hiszi, hogy valakit is érdekel az ő mondandója?
Szerintem ez nem így van, hiszen több százan (ha nem ezren) írunk blogot, és valahogy mégis élvezzük.
Ám, az én fantáziámat mindebből nem is ez mozgatja... hanem az, hogy hol vannak ezek az emberek? Vajon megtalálták azt amit kerestek? Megtalálták önmagukat?
Minden bizonnyal igen... legalábbis ezt remélem...
Szellemblogok
2010.11.05. 15:30 :: DearAngel!
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://dearangel.blog.hu/api/trackback/id/tr552425961
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.